Lelőhelye: Brazília, Morro Velho, Minas Gerais
Szerelék nélkül a medál legmagasabb pontja kb. 18,9 mm és a legszélesebb pontja kb 9,3 mm.
Megvásárlása esetén valódi bőrszálon küldjük.
A fantom név klasszikus meghatározása egy szellemszerű zárvány, amely a kristály egykori növekedési szakaszát vagy fejlődési formáját mutatja.
Például egy Kvarc növekedése során előfordulhat, hogy egyéb szennyeződések kerülnek a bele az ásványba a kialakulása során ( pl Klorit ).
Miután keveredik a kvarccal, belső zárványként megjelenve vagy egyfajta bevonatot képezve látható a kristály külső felületén abban a fejlődési szakaszban/formában.
Egyéb esetekben előfordul, hogy úgynevezett színzónázás növekedési szakaszok vannak, itt a szennyeződéseknek és az ásvány kialakulásának geológiai folyamatai megegyeznek csak fizikai kristály nem fejlődik ki belőlük csak maga a szín jelenik egyfajta fantomként az ásvány belsejében ( pl: Fantom Ametiszt ).
Ezek a szennyeződések rendszerint egy vagy több egymásba ágyazott piramis formát öltenek ami ritka jelenségnek számít a természetben.
A benne található Byssolit az amfibol ásványok egyik változata, amely magában foglalja az Aktinolitot, az Arfvedzonitot, a Kaersutitot, a Katoforitot, a Pargasitot, a Tremolitot és sok egyéb ásványt is.
A Byssolit általában színtelen, sárga vagy zöld, ritkább esetben kék színű, szálas, hajszerű kristályokként vagy rostok tömegeként található meg.
A Byssolit az Amfibolit csoport változatának tekinthető.
A Byssolite nevet gyakran a rostos Aktinolit vagy Tremolit szinonimájaként is használják.
A Byssolitot 1796-ban a svájci geológus Horace-Bénédict de Saussure (1740-1799) nevezte el a „len” jelentésű görög szóból, utalva a lennövény „rostjaira”.
Saussure számos más ásványt is elnevezett, köztük a Dolomitot vagy az Achátokban is ritkábban megtalálható, pálcikákra hasonlító Sagenitet.
