A Labradorit lelőhelye: Madagaszkár, Atsimo-Andrefana, Ampanihy
A Holdkő-Napkő lelőhelye: India, Bihar
A Labradorit golyók átmérője 12 mm, a Holdkő-Napkő golyók átmérője 6 mm.
A Labradorit, a lenyűgöző plagiklász földpát aminek a csodálatos fényjátékát labradoreszencencának neveznek.
Kék, zöld, narancssárga, lila és még piros színekben és azok árnyalatában is pompázhat, ezzel lefedve a spektrum összes színét.
Az átalakító és védelmező drágakő hírében álló labradorit évszázadok óta különleges helyet foglal el az emberiség történelmében.
A Labradorit nevét a kanadai Labrador-félszigetről kapta.
Első ismert lelőhelye a Labrador partjai mentén fekvő Paul Island (Pál-sziget) volt, itt az eszkimó őslakosságot protestáns hitre térítő morva misszionáriusok találták meg az ásvány drágakőváltozatát a part mentén heverő kavicsokban.
Egy eszkimó azt mesélte róla, hogy egy bátor harcos egyszer megpillantotta a sziklák között rekedt Sarki fényt, a csillagokat és lándzsájával kiszabadította a belsejében lévő csillagokat a sziklákból.
Néhány csillag azonban a kövekbe zárva rekedt, ezek fénye adja a Labradorit sejtelmes színeit.
A Labradorit fémesen irizáló színei az apró „akadályokon” elhajló fény interferenciájának köszönhetők.
Egy kalcium- és nátriumföldpát (anortit és albit) homogén elegykristálya, de megfelelő hőmérsékleti és nyomásviszonyok között valójában anortit és albit egyenletesen sorakozó vékony (a fény hullámhosszához hasonló vastagságú) lemezkéinek párhuzamos összenövése alkotja.
E kristálylemezkék optikai rácsként viselkednek, és ez okozza ez a nem mindennapi irizálást.
A szakmában "parkettás" szerkezetnek is szokták nevezni, így könnyebben megérthető, hogy helyezkednek el ezek a lemezek.
Ez a karkötő olyan Holdkőből készült ami új anyagnak számít, sötétszürke színe az csillogó napkövekkel igazán különlegessé teszi.
A csodás adulár effekt mellett, aranylóan csillogó kis Hematit lemezkék is adják Neki a különleges fényét.
Holdkövek színe attól függ mennyi a vas tartalma.
Megjelenése a félig átlátszótól az átlátszatlanig, és színtelentől a fehérig terjedhet, de előfurdulnak szürke, bézs, barna, vörösesbarna, narancssárga, zöldes vagy sárgás, fekete színben is
A sötétszürke Holdkőnek a színét a Goethit (vas-oxid) zárványok adják.
A Holdkő egy ortoklász földpát, aminek a felületén selymes fényjáték látható, ezt hívják adulár effektnek.
Ezt az effektet macskaszem-effektusnak is szokták nevezni.
Némelyiken Holdkőben négysugaras csillagokhoz hasonlító fényjátékok jelennek meg, ezek a fajták nagyon ritkák.
Ennek a karkötőnek az a különlegessége, hogy egybe nőtt a Napkővel.
Ez azt jelenti, hogy a csodás adulár effekt mellett, aranylóan csillogó kis Hematit lemezkék is adják Neki a különleges fényét.
A Holdköveknek is nagy a történelmük így pár érdekességet még megemlítek.
Az ókori civilizációk is használták gyönyörű díszként és erőteljes talizmánként.
A rómaiak azt hitték, hogy holdsugarakból alakult ki.
Mind a rómaiak, mind a görögök a holdkövet holdisteneikhez társították.
Plinius római természettörténész találta ki ennek a drágakőnek a nevét, amikor azt írta:
"A holdkő csillogó megjelenése a holdfázisokkal együtt változik,,
Ez a hiedelem egészen a 16. századig tartott amikor megvizsgálták és nem hoztak a vizsgálatok ilyen eredményt.
Florida 1970-ben fogadta el a Holdkövet hivatalosan az állam drágakőjeként, hogy megemlékezzenek az Apollo 11 holdraszállásáról és más űrrepülésekről, amelyek Floridából indultak – annak ellenére, hogy a holdkő természetesen nem található Floridában vagy a Holdon.
