A Türkiz egy francia kifejezés, ami azt jelenti “ török kő”.
A pierre, a Türkiz francia kifejezésből származik, ahol a “pierre” fordítása “kő”.
Sokan úgy hiszik, hogy a Türkiz Törökországból származik de ez nem igaz.
Törökországban sok Türkizzel kereskedtek és kereskednek a mai napig.
A felvásárolt és eladott Türkizek Iránból vagy a Sínai-félszigetről származnak.
Legelőször a Türkizt, egy Velencei kereskedők által került Európába és így jelent meg Török bazárokban is.
Az idő múlásával a Türkizt mint nevet a magas színvonalú türkizkékben megjelenő kék Türkiz jelölésére használták.
Mielőtt a Türkiz “türkizkék lett”, az egész világon más néven vált ismertté.
Például Gubelin (1966) és Pearl (1976), de leírtam az összeset:
Agafit: Perzsa Türkiz (mai Irán).
Amerikai Türkiz: halványkék, porózus türkiz.
Ezek a jellemzői, földrajzi eredetétől független.
Azték kő: Általános kifejezés, amelyet sok ásványra alkalmaznak, beleértve a zöld árnyalatú Türkizt is.
Pókháló Türkiz mátrix: Türkiz erős pókhálószerű mátrixszal/mintával.
Tojáshéj Türkiz: Türkiz mátrixszal, amely repedezettnek tűnik.
Egyiptomi Türkiz: A gyenge kék színű vagy a sárga-zöld színe miatt kevésbé szeretett Türkiz.
Ezt a nevet az Egyiptomi lelőhelyéről kapta.
Mexikói Türkiz: Az “amerikai Türkiz” szinonímája.
Perzsa Türkiz: Kivételes, világoskék türkiz a jelenleg Irán néven ismert régióból.
A közelmúltban a “perzsa Türkiz” nevet a kiváló minőség miatt kapta a kő, eredetétől függetlenül.
Szikla Türkiz: Kő, amely Türkizt és más ásványokat tartalmaz.
Fehér bivaly kő: Alumínium-foszfát, technikailag nem Türkiz, de gyönyörű és gyakran ilyen néven forgalmazzák. Csak egy bányában található Nevadában.
“Természetes Türkiz”:
A természetes Türkiz névnek vagy kifejezésnek két féle jelentése van kereskedelemben.
Az első kifejezés maga a Türkiz név, ami azt jelenti, hogy semmilyen módon nem kezelték festékekkel, stabilizálták epoxival vagy más olyan kémiai kezelésekkel, amelyek célja a kő színének, keménységének vagy csillogásának megváltoztatása.
A természetes Türkiz nem található meg könnyen a piacon.
A bányászott Türkizek 3-10% -a kellően keményen ahhoz, hogy, stabilizáló nélkül felhasználható legyen az ékszerekben.
A természetes Türkiz valóban ritka.
A természetes Türkiz nevet olyan Türkizre is használják, amit nem festettek vagy stabilizáltak epoxi gyantával, de viasz- vagy olajbevonatot kaptak a védelem érdekében.
Mivel a Türkiz porózus ásvány így elszíneződhet, foltos lehet és kiszáradhat egy idő után.
“Természetes feldolgozott Türkiz”:
A “természetes feldolgozással” készült Türkizek már régóta jelen vannak a piacon.
Ez szabadalmaztatott módszer, de nagyon keveset tudunk róla.
A valódi kék Türkizt beáztatják egy nem mérgező vegyi anyagba a szebb csillogás és a szín fokozása érdekében.
Ez módszer nem hagy fizikai bizonyítékot a változtatásra.
Egy előnye viszonyt van, az, hogy a titkos kezelésnek alávetett Türkiz kevésbé valószínű, hogy idővel elszineződik.
Az eredeti, prémium Türkiz:
A legjobb minőségű és legszebb kék színű Türkizt Iránban bányásszák több mint 5000 éve.
Noha az Iráni termelés a világ teljes termelsének csak kis részét teszi ki, mégis az ott található türkizek felelnek meg legjobban a magas minőségi követelményeknek és ehhez hasonltják a többi türkizt is.
Iránban a Türkizt „Ferozah” -nak nevezik, ami azt jelenti: „győzelem”.
Ez Irán nemzeti drágaköve.
A legjobb Iráni Türkiz mélyebb kék színű mint a többi, kevesebb mátrixú, mint a legtöbb máshol bányászott Türkiz.
A felületén lévő fehér foltok miatt is meg lehet különböztetni.
A Türkiz soha nem egy kemény ásvány, ám az iráni türkiz általában nehezebb, mint más helyeken bányászott türkiz.
Manapság csak az USA délnyugati részéből származó Türkiz áll a legközelebb minőségileg az Iráni Türkizhez, színgazdagságban és szépségben.
A perzsa Türkiz három minőségi csoportba sorolható:
Angushtari:
Ez az első osztályú, amely a legjobb ékszerekhez is megfelelő.
Ezeknek a köveknek élénk kék “perzsa Türkiz” színük van, kevés folttal vagy mátrixszal.
Barkhaneh:
Ez másod osztályú Türkiz, hasonlóan az Angushtari-hoz, de több folttal és mátrixszal.
Arabi:
Ezeken a köveken halványkék vagy zöld árnyalat van és a nem kívánt foltok miatt harmadosztályúnak ítélték meg.
(A perzsa Türkiz foltjai inkább fehérek, nem feketék.)
A türkizt kereskedelmi szempontból Iránban csak egy helyen bányásszák: az Ali-mersai hegység egyik szakaszán, Mashhad városán kívül.
Hamis Türkiz, avagy a nagy átverések.
Afrikai Türkiz:
AZ AFRIKAI TÜRKIZ EGYÁLTALÁN NEM TÜRKIZ!
Az Afrikai Türkiz egyfajta Jáspis, melyet Afrikában bányásznak és gyakran festenek is, hogy türkizszerű színe legyen.
A megtévesztő kinézetét még az is fokozza, hogy a felületén lévő mátrixok, hasonlítanak a Türkiz mátrixaihoz.
Az Afrikai Türkiz önmagában is gyönyörű.
A probléma akkor merül fel, ha eredeti türkizként értékesítik.
Az Afrikai Türkizt árusító Magyar internetes oldalak több mint a fele nem ismeri el, hogy a nem valódi Türkizt értékesítenek.
Nem tudhatjuk, hogy ezt tudatlanságból árulják vagy a haszonszerzés miatt. A türkiz ritka; a jáspisból rengeteg van.
A természetes ásványok minden esetben sokkal értékesebbek, nem szabadna mindenféle vegyi anyaggal festeni, stabilizálni stb..
Mindenféle eljárás során elveszti a természetességét ezért szakmailag ezek már nem valódiak és soha nem is lesznek.
Amennyiben érdekelnek a Türkiz további hamisítványai, olvasd el az erről szóló cikkünket a blogunkon.
