Lelőhelye: Pakisztán
A dísztárgy legmagasabb pontja kb 102,4 mm, a legszélesebb pontja kb 38,5 mm.
Az Onix Márványként vagy zöld Onixként szokták emlegetni de valójában semmi köze nincs az Onixhoz, pláne a zöldhöz mert az nem létezik, egyszerű ember által készített üveget szoktak zöld Onixként értékesíteni!
Kevesen tudják, hogy az Onix egy nagyon ritka fekete Kalcedon.
A kereskedelmi forgalomban lévő Onix karkötől, medálok, marokkövek festettek, kevés természetes anyag van belőle a világba.
Az Onix márvány viszont csak egy kereskedelmi név, ez az anyag egy Aragonit fajta hasonló kémiai tulajdonságokkal rendelkezik, mint a kalcit, de eltérő szerkezettel, szimmetriával és alakkal.
Az Aragonit felfedezése a Gallo folyóban található Molina de Aragón településen kezdődött (innen ered az „Aragonite” elnevezés).
A német geológus Abraham Gottlob Werner fedezte fel 1790-ben.
Viszonylag sok helyen található, ez persze a változataitól is függ, hogy melyik fajta.
Megtalálható Pakisztánban, Mexikóban, Olaszországban, Argentínában, az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban. .
Különféle kristályformákban fordulhat elő – lehet apró prizmás kristályok, cseppkövek, tömegek vagy gömb alakú aggregátumok formájában.
Számos színben megtalálható, a legelterjedtebb fajtája, a marokkói Aragonite Sputnik, általában aranybarnától borostyánsárgáig terjed.
Színtelennek is lehetnek.
Egyéb változatai fehér, sárga, zöld, piros, ibolya és kék színben fordulnak elő.
Ezeknek a más-más kereskedelmi neve is van mert valahogy muszáj valami új anyagot mutatni.
A fehér változatát általában a megfelelő néven, Aragonitként említik, a sávos sárga, zöld, zöldes-pirosat Onix Márványként szokták hívni, a világos kéket Karib Kalcitként és a sötétebb kéket Lemúriai Akvatin/Aquatin Kalcitként szokták értékesíteni.
Ez a szaktudás teljeskörű hiánya, ezek mind Aragonitok más-más színben.
A csiszolók nagyon szeretik ezeket az anyagokat mert nagyon könnyen csiszolható és polírozható, teljes feldolgozás után üveges és gyantás fényű.
Mi ezeket a kereskedelmi megnevezéseket nem használjuk mert az megtévesztés lenne.
