Lepidolit Tutanhammon dísztárgy

Tutanhamon az ókori Egyiptom egyik legismertebb fáraója, annak ellenére, hogy viszonylag rövid ideig, mindössze 9-10 évig uralkodott (Kr. e. 1332–1323 körül).

Trónra lépésekor mindössze kilenc éves volt, és fiatalkorában halt meg, nagyjából 18-19 évesen.

Bár uralkodása alatt nem vitt végbe jelentős politikai vagy katonai tetteket, halála utáni felfedezése tette őt világhírűvé. Howard Carter brit régész 1922-ben tárta fel Tutanhamon sírját a Királyok völgyében, amely szinte érintetlen állapotban maradt fenn, tele páratlan kincsekkel és művészeti remekművekkel.

A felfedezés szenzációt keltett világszerte, és újra felébresztette az érdeklődést az ókori Egyiptom iránt.

Tutanhamon uralkodásának egyik legfontosabb eseménye az volt, hogy helyreállította az Egyiptomban hagyományos istenek tiszteletét, amelyet elődje, Ehnaton, jelentősen megváltoztatott.

Ehnaton a napkorongot, Aton istenét állította a vallás középpontjába, szinte elfeledtetve a régi isteneket. Tutanhamon visszatért a régi panteonhoz és újra középpontba helyezte Ámon isten kultuszát. Ezzel megszilárdította az egyiptomi vallási és politikai rendet, amely Ehnaton vallási reformja után megingott.

Tutanhamon sírjának felfedezése nemcsak a történelmi és régészeti szempontból volt jelentős, hanem azért is, mert egyesek szerint ezzel egy átokot is szabadítottak el. A "Tutanhamon átka" néven ismert babona szerint azok, akik részt vettek a sír feltárásában, különös, tragikus baleseteket szenvedtek.

Bár ennek tudományos alapja nem bizonyított, ez tovább növelte Tutanhamon legendáját.

Tutanhamon sírjának kincsei, köztük az ikonikus arany halotti maszk, a mai napig az ókori Egyiptom gazdagságának és művészi nagyságának szimbóluma.

A fiatal fáraó rövid élete és rejtélyes halála, valamint a sírjával kapcsolatos misztikum évszázadokkal később is elbűvöli a történészeket és a régészet iránt érdeklődőket.