Berill azaz berillium-alumínium-szilikátból, Be3Al2(SiO3)6-ból álló ásvány, amely a berillium kereskedelmi forrása.
Számos fajtáját drágakőként jegyzik fel és az egyik legnépszerűbb ásvány az ékszerészek között.
A berill csoport tagja között megtalálható az Akvamarin (halvány kék-zöld), Smaragd (mélyzöld), Heliodor (aranysárga), Morganit (rózsaszín) és a Goshenit ( színtelen).
A berillek számos gránit kőzet és az ahhoz kapcsolódó pegmatit gátak kisebb alkotórésze gneiszekben és csillámpalákban.
Ezeket a berilleket (a smaragd kivételével) általában a pegmatitok üregeiben találhatók.
A Smaragd a csillámpalában és a bitumenes mészkőben fordul elő.
A nem drágakő minőségű közönséges berill számos pegmatitban jelen van, általában kis kristályokban szétszórva.
Nagy kristályokat azonban találtak: egy 200 tonnás kristályt találtak Brazíliában; egy 5,8 méter hosszú és 1,5 méter átmérőjű kristályt fedeztek fel a Black Hillsben, Dél-Dakotában, Egyesült Államokban.
Egy, a legnagyobb, 16 300 kg-os, 5 méter hosszúságú és 1 méter átmérőjű kristálycsoportot az Egyesült Államok Maine állambeli Albany városában fedeztek fel.
A világ legnagyobb berill kristálya a Madagaszkári Malakialina-ból származik, 18 méter hosszú és 3,5 méter átmérőjű, tömege 380 000 kg (kb. 400 tonna).
1925 előtt a berillt csak drágakőként használták.
Ezt követően számos fontos felhasználási területet találtak a berilliumnak, és a közönséges berilleket széles körben keresték emiatt.
Nagy lelőhelyeket nem találtak, a termelés nagy része a földpát- és csillámbányászat mellékterméke.
Bár a bányászott berillek mennyisége évről évre ingadozik, 1930 óta meglehetősen nagyott nőtt.
Brazília lett a fő termelő, viszont számos más helyen is bányásszák őket mint például Zimbabwe, Dél-Afrika, Namíbia és az Egyesült Államokban is.