Kevesen tudják, hogy az amit a kereskedelmi forgalomban Szelenitként értékesítenek annak valójában Szatén Gipsz a neve.
Igaz mind a kettő gipsz ásvány valójában eltérő szerkezettel rendelkeznek.
A hivatalos definíciót 1747-ben J.G. Wallerius készítette el az Igazi Szelenitről, amit szakmailag is annak nevezhetünk.
A valódi Szelenit amit hivatalosan is annak hívhatunk szintén a gipsz családjába tartozó ásvány.
A név a görög „Selene” szóból származik, ami azt jelenti: „hold”, a hold fényére emlékeztető fényes megjelenése miatt.
Néha „Igazi Szelenitnek” nevezik, hogy megkülönböztessük más típusú, az imént említett Szatén Gipsztől.
Az Igazi Szelenitek általában színtelenek, áttetszőek vagy átlátszóak.
Egyedülálló szerkezetük van, hosszú, lapos, pengeszerű képződmények, amelyek könnyen szétválaszthatók vékony lapokra.
A sérülékenysége miatt soha nem készítenek belőle semmilyen dísztárgyat, ékszer, faragványt, legalábbis erre eddig nem volt példa!
A Szatén Gipsz egy rostos szerkezetű gipsz, amely selymes megjelenéséről ismert, és jellemzően fehér vagy krémszínű, de létezik belőle naracssárga is, ezeknek a színét a vasoxid adja.
Barlangokban keletkezik az oldott gipszet tartalmazó víz elpárolgása miatt.
Neve a francia „satiné” kifejezésből származik, ami szaténszerűt jelent, utalva sima és csillogó megjelenésére.
Az ókori Egyiptomban a Satin Sparból ékszereket és egyéb dekorációs tárgyakat készítettek. A görögök azt hitték, hogy a Szatén Gipsz gyógyító tulajdonságokkal rendelkezik, és különféle betegségek gyógyítására használták.
