A Csaroit egy nagyon-nagyon ritka ásvány, ami csak Szibériában található meg.
A Szibériai Jakutia régióból származó magával ragadó szilikát, egyedülálló geológiai jelenséget mutat be, amelyet bonyolult összetétele, lenyűgöző kinézete jellemez.
Levendula-lila színű, gyöngyházfényű, többnyire átlátszatlannak tűnik, de bizonyos esetekben kissé átlátszónak tűnhet.
A Csaroitot először 1978-ban találták meg, és a Chara folyóról kapta a nevét.
Ultramafikus kőzetekben káliumban gazdag folyadékokkal és vulkáni tevékenységgel járó összetett geológiai folyamatok során keletkezik.
A Csaroit hővel, nyomással és speciális vegyi anyagok befecskendezésével átalakult meszes lerakódásokból keletkezik (a Neflin-Szienit lúgokban gazdag behatolása).
Ezt a folyamatot „kontaktmetamorfizmusnak” nevezik, és a geológiában általános jelenségnek tartják.
Tekintettel arra, hogy a képződési mechanizmus meglehetősen egyszerű, soha nem érthető meg teljesen, hogy a Csaroit előfordulása miért ritka, és csak arra a kis régióra korlátozódik, ahonnan bányászták.
Bár a hírek szerint az 1940-es években fedezték fel, a világ nagy része csak 1978-ban ismerte meg.
Nátriumot, káliumot, kalciumot, báriumot, stronciumot és egyéb elemeket tartalmazó összetett szilikát.
Ezeknek az elemeknek a változó mennyisége hozzájárul a színváltozatokhoz.
A Csaroit a Tinaksittal együtt fordul elő, ez nagyon jól látható mindegyik csiszolt anyagán.
A Tinaksit adja a selymes fényjátékát a Csaroitnak és a színe szürkésfehér, sárgás, narancssárga vagy is barna lehet.
Nevét összetételéből kapta: titán (Ti), nátrium (Na) kálium (K) és szilícium (Si).
